Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Vida József: Egyre nagyobb teret hódítanak az internetes, digitális szolgáltatások

2018.08.16

Vida József: Egyre nagyobb teret hódítanak az internetes, digitális szolgáltatások

 

Számunkra az egyik legfontosabb és legnagyobb kihívás a digitalizáció, hiszen mi vidéki hálózatot építettünk, ahol a helyiek még óvakodnak a digitális hálózatoktól – fogalmazott Vida József, a Takarékbank Zrt. elnök-vezérigazgatója a Világgazdaság gazdasági napilap Növekedés és digitalizáció – Befolyásos cégek, befolyásos döntéshozók című konferenciáján Budapesten 2018 május 31-én.

 

Ügyfeleink többségének, a vidéki embereknek a biztonság a legfontosabb, sokan még megnézik, ha nyitva van a bankfiókjuk, akkor megnyugszanak, hogy a pénzük biztonságban van – tette hozzá.

„Nem mi vagyunk a digitális zászlóhordozók, de mi is küzdünk a digitalizációval” – fogalmazott Vida József. Elmondta azt az áhított elvárást a bankokkal szemben, amely szerint legyen alacsony a hitelkamat, és legyen magas a betét kamat.

„Ezt oldják meg a bankok, és akkor a világ szép lesz” – tette hozzá. Szerinte a közeljövőben stabilan, alacsony kamatokkal tudják folytatni a munkájukat. Kiemelte, hogy a bankolási szokások jelentős átalakuláson mennek keresztül.

Egyre nagyobb teret hódítanak az internetes, digitális szolgáltatások és megoldások, miközben a lakosság jelentős része – főleg az idősebbek körében és vidéken – még idegenkednek az online bankolástól és ragaszkodnak a hagyományos fiókos ügyintézéshez.

A Takarék Csoport rohamos léptekkel erősíti jelenlétét a digitális bankolás terén, ugyanakkor a fentiek miatt egyszerre kell megfelelnie a modern kor piaci igényeinek és a hagyományos fogyasztói elvárásoknak.

Egy felmérésből kiderül, hogy a 15-30 év közti korosztály mennyire bízik a pénzügyi világban. Az adatok szerint a megkérdezettek 43 százaléka inkább megbízik a bankokban, míg 48 százalék nem bízik meg, illetve nem is érdekli. Pedig rájuk Vida József szerint mindenképpen oda kell figyelni, hiszen ez a generáció kezd el dolgozni, vág bele családalapításba, gyerekvállalásba.

Az MNB egyik tanulmányából kiderült, hogy „túlbankosodás” volt Magyarországon – több volt a bank és a bankfiók is, mint amire szükség volt. Ezért néhány bank megszűnt, bankfiókok zártak be. Ezek a fiókbezárások a vidéket is jelentősen érintették, ezeket a régiókat, a fehér foltokat a térképen be kell tölteni.

Elmondta azt is, hogy a munkaerőhiány begyűrűzött a vidéki fiókokba is: a szakképzett munkaerő átalakul és ügyintézőből tanácsadót képeznek.

Az idősebb korosztályok egyfajta szertartásként élik meg a bankolást, és továbbra is kizárólag a bankfiókban intézik a banki ügyeiket, míg a fiatalabbak egyre nagyobb hányada már okostelefonon intézi ügyeit.

A bankcsoportunk a vidéki emberek és az agrárium bankjaként került be a köztudatba, így felelősek vagyunk a vidék pénzügyi kultúrájáért– fogalmazott a Takarékbank Zrt. elnök-vezérigazgatója. Szerinte a bankszektor szerepe a vidékfejlesztésben elvitathatatlan.

Átalakulnak a hagyományos bankfiókok – hangsúlyozta Vida József. A bankcsoport úgynevezett smart pontjai olyan automatizált bankfiókok, amelyek nem igénylik ügyintéző jelenlétét, de így is komplex szolgáltatást tudnak nyújtani. Emellett a mobil bankfiókot említette – a nagybankok jövedelmezőségi okokból kivonulnak a kistelepülésekről, noha azok lakossága jobban igényli az ügyintéző jelenlétét, mint a digitálisan képzettebb nagyvárosi lakosság. Az ő igényeiket szolgálja a négy keréken gördülő bankfiókjuk – tette hozzá.

Még nincs felkészülve a hazai humán tőke a digitalizációra – derült ki DS.c  Csath Magdolna professzor emeritus a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagjának előadásából a.

A fenntartható növekedési pályára állás elengedhetetlen feltétele a versenyképesség, ehhez Csath Magdolna szerint három területen kell javulást elérni. Egyrészt hatékonyabbá kell válnia a kormányzásnak, a kabinetnek vállalkozás barát feltételeket kell teremtenie, de az államnak magának is „fel kell vennie a tempót” a digitalizáció terén.

Természetesen elengedhetetlen a vállalati szektor hatékonyságának erősítése, a cégeknek maguknak is innovatívabbá kell válniuk versenyképesebb cégkultúrát kell kialakítaniuk.

Végül, de korántsem utolsó sorban, a tágabb értelemben vett infrastruktúrafejlesztés is nélkülözhetetlen, az infokommunikációba és a humán erőforrásba, a digitális képességek fejlesztésébe szükséges energiát fektetni. Utóbbi már csak azért is különösen fontos, mert – amint azt Csath előadásában nemzetközi kutatásokkal alátámasztotta – ezen a téren jelentős a lemaradásunk.

Bár a „hardveres” infrastruktúra területén nem lógunk ki szembetűnően, sőt egyes dimenzióban jól teljesítünk, humán tőke, különösen a digitális képességek és a puha tényezőknél alulteljesítünk több friss versenyképességi adatsor tanúsága szerint.

A világhírű  IMD svájci üzleti iskola Versenyképességi Központja néhány napja publikált idei versenyképességi listáján bár öt helyet javítottunk, de „ez még nem tesz minket boldoggá” a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja szerint. A 63 vizsgált ország közül előkelő helyet értünk el a „kemény mutatók”, így például a társasági adó, a beruházások, az útinfrastruktúra vagy a megélhetési költségek tekintetében, a humán tényezők között (képzett munkaerő, digitális képességek, agyelszívás) viszont sereghajtók vagyunk.

Hasonló helyzetről árulkodik a 2018-as Global Talent Competitiveness Index is, melynek hazánkra vonatkozó eredményét úgy foglalhatjuk össze, hogy hiába fejlett a digitális infrastruktúránk, ha nem tudjuk megtartani a képzett munkaerőt.

Mert bár – 11 helyet rontva – az 52. helyen állunk minden tényezőt figyelembe véve, a 119 ország közül nálunk a legkönnyebb a munkaerőtől megszabadulni, ezen kívül a nyugdíjrendszerünk és a középszintű képességek tekintetében „emelkedünk ki” a mezőnyből.

Bár globális összevetésben is fejlettnek számít az internetes sávszélességünk és telekommunikációs beruházásaink, a puha dimenziók között ugyanakkor óriási szakadék tátong hazánk és a nemzetközi mezőny között: hiányzik a képzett munkaerő, és ha meg is találjuk, nem tudjuk megtartani. Nem tudjuk a korszerű technológiát alkalmazni, és az élethosszig tartó tanulás is nálunk az egyik legkevésbé jellemző.

A humán erőforrásba való befektetést ugyanakkor nem lehet megúszni Csath Magdolna szerint. Már csak azért sem, mert az oktatás területén is kihívással küzdünk:

a V4-es ország csoportban nálunk a legmagasabb a legfeljebb nyolc osztályt végzettek aránya (22 százalék), és felnőttképzésben is mindössze 6 százalékunk vesz részt, míg a szomszédos Ausztriában 16 százalék, Svédországban pedig 30.

A fenntartható és erős növekedés feltétele a versenyképesség javítása, ami nem képzelhető el a digitalizáció társadalmi gazdasági térnyerése nélkül. Ehhez Csath szerint a digitális képességek fejlesztésére, társadalmi szemléletváltásra, beruházásokra, és végül az állami, vállalati, civil- és kutató szférát átfogó, széles együttműködés.

Szarvas István

Forrás.Hetedhéthatár