Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Magyarországon portugálul tudni érdemes

2018.05.09
Magyarországon portugálul tudni érdemes

Zsoldos Olga és Szarvas István

Magyarországon portugálul tudni érdemes. A portugál nyelv szinte az ötödik „világnyelvként” tekinthető, közel kétszázmillió ember beszéli. A Trend Váltó 1993. január 29-i 1. (54.) számában Szarvas István a magyarországi oktatásáról kérdezte Dr. Zsoldos Olgát, a Budapesti Közgazdasági Egyetem adjunktusát.

A Portugál Köztársaság elnöke a portugál szakcsoportjának létrehozásában majd irányításában szerzett érdemeiért a Tengerész Henrik Érdemrend portugál állami kitüntetés parancsnoki fokozatával tüntette ki. –

  Sz. I.Mióta tanítanak portugált? Kik és miért választják ezt a nyelvet, milyen nyelvtudósi szintre jutnak el a hallgatók? – kérdeztük a portugál szakcsoport vezetőjét.

DR.ZS.O: 1977-ben egyidejűleg két magyarországi felsőoktatási intézményben: az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen kezdődött meg a portugál nyelv tanítása. A Budapesti Közgazdasági Egyetem portugál szakcsoportjának hallgatói a portugál nyelvvel első ízben általában (kevés kivételtől eltekintve, mint például a külszolgálatból visszatérő szülők gyerekei) az egyetemen kerülnek kapcsolatba.

Annak, hogy valamelyik portugál csoportba felvételt nyerjenek, egyetlen feltétele van: egy másik – spanyol, olasz, vagy német nyelvvizsgával is igazolt – legalább középfokú tudása. Tehát, ha éppen indul portugál csoport, bekerülni nem különösebben nehéz, de azután a követelmények igen szigorúak. Egyrészt, mert Magyarországon portugálul „rosszul” tudni nem nagyon érdemes. Másrészt hallgatóink zöme főként a nemzetközi kapcsolatok vagy a külgazdaság iránt érdeklődik (bár előfordul, hogy végül egészen másfelé szakirányt választanak), e területeken pedig az idegen nyelvek magas szintű ismerete – bármilyen nyelvről is van szó – elengedhetetlen.

Az oktatás négy szinten, A, B, C és D modulban folyik. Egy modul időtartam egy tanév, minden modult írásbeli és szóbeli vizsga zár, illetve a C és D modul szigorlat, az előbbi középfokú, az utóbbi felsőfokú állami nyelvvizsgának felel meg. A hallgató nem köteles minden modult végigjárni, megfelelő tudás birtokában – az adott szintnek megfelelő vizsgát letéve – magasabb modulba sorolják (ennek a jobban elterjedt nyelvek esetében van jelentősége). Portugálból eddig csupán az fordult elő, hogy néhány hallgató a külföldön töltött évek után eleve a szak¬nyelvi képzésbe – C, vagy D modul – kapcsolódott be.

A modulok tartalma a következő: általános nyelvi (lexikai és grammatikai) ismeretek, ország ismeret (a portugál nyelvű országok földrajza, történelme, társadalmi, gazdaság, kultúrája, hagyományai), társadalomtudományi (ezen belül diplomáciai) és gazdasági szaknyelv. Elsősorban az európai portugál nyelv minél alaposabb elsajátítására törekszünk, amit csak az utolsó két oktatási szakaszban egészítünk ki a a brazíliai nyelvi sajátosságokra vonatkozó ismeretekkel.

Mielőtt elhangzana a vád, hogy a területét, lakosainak számát, a világgazdaságban betöltött szerepet tekintve sokkal jelentősebb Brazília nem kap kellő teret oktatásunkban, álljon itt némi magyarázat: Ami a nyelvet illeti: köztudomású, hogy az akkor még egyetlen európai változatból a felfedezéseket követően fejlődött ki a brazíliai portugál, ahogy a kasztíliai spanyolból a latin-amerikai spanyol(ok) – bár a portugáléhoz viszonyítva kisebb eltérésekkel –, tehát tisztán tudományos megközelítésből is mindenképpen indokolt ez a sorrend. Európai portugálul tudva sokkal könnyebb a brazíliai portugált megérteni, mint megfordítva. Az afrikai volt portugál gyarmatokon az európai portugált beszélik, és ez Portugálián kívül öt független államot jelent.

Igen örvendetes, hogy másfél évtizede Magyar–Portugál Kulturális Együttműködési Munkaterv van érvényben, továbbá hogy portugál intézmények, mindenekelőtt a Camoes Intézet (korábbi és ismertebb nevén: a Portugál Nyelv és Kultúra Intézete) folyamatosan jelentős segítséget nyújtott, amíg brazíliai kapcsolataink csak a legutóbbi időkben kezdtek kialakulni.

–Sz. I. Körülbelül hányan tanultak eddig portugálul a BKE-n, mekkora a jelenlegi hallgatói létszám, és milyenek a hallgatók elhelyezkedési lehetőségei?

DR.ZS.O: A szakcsoport megalakulása óta eltelt tizenöt év alatt tizennégy csoportban összesen több mint 120 beiratkozott hallgatónk volt. Ebben a tanévben, négy csoportban mintegy negyvenen tanulnak a BKE-n portugálul. Végzett hallgatóink a legkülönbözőbb munkaterületeken helyezkedtek el: a külügyi szolgálattól kezdve (például a Magyar Köztársaság brazíliai és maputói nagykövetségének, Sao Pauló-i főkonzulátusának egy-egy diplomatája volt tanítványunk), a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában, nemzetközi szervezeteknél, külkereskedelmi cégeknél, külföldi érdekeltségű és vegyesvállalatoknál, bankoknál, biztosítótársaságoknál, kutatóintézetekben, könyvkiadóknál, szerkesztőségekben tevékenykednek, de van közöttük portugál fordító és tolmács, sőt jelenlegi egyetemi kolléga is.

SZ. I.– A BKE portugál szakcsoportjának milyen portugáliai kapcsolatai vannak?

DR.ZS.O: Válasszuk ketté a kérdést a szakcsoport közvetlen és az Egyetem egyetemközi kapcsolataira: Az elsősorban a nyelvi és kulturális ismeretek bővítését elősegítő kapcsolatokat a szakcsoport közvetlenül tartja a portugál intézményekkel. Legfontosabb közülük a már említett Camoes Intézet, amely – a kulturális munkaterven kívül – oktatóinknak kutatói, hallgatóinknak tanulmányi ösztöndíjakat adományozott, anyanyelvi lektort küldött az évek folyamán több mint ezer kötetes könyvtárat, irodalmi és zenei hanglemezeket, hang- és videokazettákat ajándékozott, újságot, folyóiratot fizet elő, részt vesz a szakcsoport technikai felszereltségének javításában. Mindezen kívül anyagi támogatást nyújt a Készülünk a nyelvvizsgára című számos nyelven már forgalomban lévő magyar video-sorozat portugál utószinkronjának előkészítéséhez.

A Calouste Gulbenkian Alapítványtól, a Portugál Rádiótól, a Portugál Felfedezések Nemzeti Emlékbizottságától is kapunk különféle anyagokat és több portugáliai egyetemmel folytatunk kiadványcserét. Az Egyetemek portugáliai intézményekkel több, a szakmai ismeretek fejlesztését célzó kapcsolata van. Már csak az aláírás hiányzik a Lisszaboni Műszaki Egyetemmel kötendő egyetemközi együttműködési megállapodásról. Közös TEMPUS-programjaink vannak a Lisszaboni Műszaki Egyetemmel és a Coimbrai Egyetemmel. Az AIESEC (Közgazdászhallgatók Nemzetközi Szövetsége) szervezésében hallgatóink szakmai gyakorlaton vehetnek részt mind Portugáliában, mind Brazíliában.

A portugál szakcsoport szervezésében vagy részvételével – hazai és külföldi partnerekkel – több kiállítás, évfordulós megemlékezés, kulturális műsor, tudományos ülésszak jött létre az évek során. Közük csak a legutóbbinak, az Amerika felfedezésének 500. évfordulója tiszteletére rendezett megemlékezésnek két eseményét emelem ki. A szakcsoport A felfedezések és következményei címmel pályázatot hirdetett a hallgatók számára.

Tizenegyen nyújtották be – portugálul – e tágan megjelölt témakörön belül gazdasági, történelmi, kulturális területen végzett kutatásaik eredményét. A győzteseknek a Camoes Intézet könyvajándékát António Baptista Martins, Portugália budapesti nagykövete adta át. A Kultúrák találkozása (Portugália és a felfedezett világ) című portugál nyelvű előadás-sorozaton a szakcsoport oktatóin kívül Dr. Árgyelán Sándor nyugalmazott nagykövet és Silvia Sugaware, a Sao Pauló-i Egyetem fiatal közgazdász munkatársnője is tartott két-két előadást.

Mindez együttvéve hűen tükrözi a BKE-n folyó portugáloktatás sokoldalú és elmélyült voltát. Az Egyetem már most is megfelelően felkészült arra, hogy a kor követelményei szerint egyre inkább előtérbe kerülő nemzetközi gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi kapcsolatok fejlesztéséhez, a vegyes-vállalkozásokhoz nyelvileg is magas színvonalon biztosítsa a képzett szakembergárdát.

Forrás. Szarvas István Újr a kérdeztem-Válaszoltak 2014

Szóljon hozzá!