Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Három közjogi méltóság a Századvég könyvbemutatóján

2017.03.11

Három közjogi méltóság a Századvég könyvbemutatóján

A Stumpf István által vezetett Századvég alapítvány által szervezett könyvbemutatók mindig a közélet jeles eseményei. Különösen így volt január 19-én. Budapesten az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen még állóhelyek sem voltak a díszteremben és a mellette levő teremben, ahol kivetítőn követhették a szerencsések, akik arra számítottak, hogy három közjogi méltóságtól recenziót hallhatnak a Jakab András szerkesztésében megjelent „Az alkotmány kommentárja” könyvről. A moderátori szerepet ellátó Stumpf István a vendégek köszöntése után az egyetem rektorának adta meg a szót.

Masát András elmondta, hogy milyen megtiszteltetés számára, hogy az egyetem egykori professzora most, mint államfő, megjelent ezen a bemutatón. Az egyetem rektora felidézte: 2003 elején, Sólyom László ötlete alapján és vezetésével kezdődtek a kötet munkálatai, eredetileg 15 résztvevővel. Sólyom László köztársasági elnökké választása után, 2006 júniusában – amikor a kézirat ötöde már készen volt – vette át a szerkesztési munkákat Jakab András, és bővült a szerkesztőség 50 tagúvá.

Sólyom László köztársasági elnök egy vallomással kezdte mondandóját. Nem olvastam el az egész művet, csak beleolvasgattam. Mérföldkőnek nevezte a kötet kiadását, ahogy fogalmazott, „végre egy igazi kommentár”. Emlékeztetett rá: a korábbi kommentárokra nem volt jellemző az a szerves egység, ami a német mintára most elkészült kommentárt jellemzi. Visszaemlékezett németországi vendégprofesszori éveire, és említést tett egy német professzor kollégájáról, akivel együtt tevékenykedett és egy német anyag elkészítésében dolgozott. Külön szólt a 80 oldalas módszertani tanulmányról, amely a könyvben található, és azt az alkotmányértelmezés művészetének nevezte.

Az államfő arról beszélt, furcsán érzi magát, mert ő szerette volna ezt a kötetet megírni, szerkeszteni. Hangsúlyozta, hogy a kötet generációváltást jelent, hiszen fiatal munkatársak készítették. Mint mondta, ez egy új nemzedék műve. Igen pozitívnak nevezte, hogy csak felerészben írták alkotmányjogászok a kötetet, a szerzők között szép számban voltak az európai uniós jog szakértői, valamint más jogágak képviselői.

„Én azt hiszem, a jogtudományban a termékeny tévedések és a hályogkovács hozzáállások sokszor jóra vezetnek” – jelentette ki ezzel kapcsolatban, megjegyezve, hogy úgy hiszi, ez a fajta szerzői megoszlás, a friss szem sokat számít a mű értékelésekor.

Aláhúzta: a kommentár legfontosabb érdeme, hogy a szerzők és a szerkesztő a magyar alkotmányjogi kultúrát szeretnék szolgálni, és emelni az alkotmányjogi érvelés színvonalát.

A kötet pozitívumaként értékelte, hogy a szerzők nagy szerepet szántak az európai közösségi jognak, valamint, hogy nem elemezték az „alkotmány alatti joganyagot”, ugyanakkor hiányolta, hogy a kötetbe nem vették bele a „hivatásos alkotmányértelmezők”, azaz az ombudsmanok munkásságát.

Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke a következőkkel kezdte mondandóját „Ahogy öregszem, egy könyv műfaja jobban érdekel, mint a tartalma”. Majd idézte Oscar Wide-ot, aki azt mondja, ne olvassuk el a könyvet, mert befolyásolhat. Az alkotmányjogi kommentár műfajának nemzetközi és magyar történeti fejlődését ismertetése mellett, a kiadvány kapcsán arról beszélt, hogy a kötet ajánlása is felveti a kérdést, hogy szükség van-e új alkotmányra, s ha igen, akkor milyenre. Hozzátette: erről 1990 óta különböző intenzitással állandóan vita folyik szakmai és politikai berkekben. „Minden érintett érzékeli, hogy az alkotmányozásra szükség van, ugyanakkor súlyos érvek szólnak ellene is”.

Paczolay Péter annak veszélyére hívta fel a figyelmet, hogyha az alkotmányt „megbolygatjuk, ezzel deklaráltuk és folyamatosan bizonyítjuk róla, hogy valamiért nem jó, anélkül, hogy biztosak lennénk abban, hogy tudnánk és ha igen, mit a helyére állítani”.

Az elnök elmondta, reméli a könyv a tudományt fogja szolgálni, de tisztes hasznot is hoz.

Befejezésként Paczolay hangsúlyozta: az átfogó „alkotmányreform felvetése jogos és igazolt, de csak a legnagyobb óvatossággal lehet a tettek mezejére lépni”.

Baka András a Legfelsőbb Bíróság elnöke elmondta, hogy szintén csak beleolvasott. „Ez nem olyan mű, hogy az ember este előveszi és beleolvasgat. Felhívta a figyelmet arra: a rendszerváltás előtt „a legelvetemültebb bíróknak sem jutott eszébe”, hogy az alkotmányra hivatkozzanak ítéleteikben. Bírógenerációk nőttek fel úgy, hogy az alkalmazandó jogszabályon kívül az alkotmányra, az alkotmányos elvekre, a nemzetközi bíróságok esetjogára hivatkoztak volna, vagyis „kihalt az esetjogi gondolkodás”. 1990 óta az LB által közzétett 2500 büntető ítéletben kevesebb, mint 100 hivatkozott alkotmánnyal összefüggő kérdésekre. A bíróságok tevékenysége során alapvető fontosságú a jogszabályok alkotmány konform értelmezése, hogy az alkotmányos elvek a jogszabályok értelmezésében nagyobb szerepet kapjanak, ehhez nyújt segítséget a kötet – mondta.

Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke a kiadványról azt mondta: olyan időszakban jelent meg, amikor az alkotmánnyal kapcsolatos viták egyébként is az érdeklődés középpontjában állnak.

Jakab András, a kötet szerkesztője elmondta:, bár sokan azt hitték a rendszerváltáskor, hogy „elég kicserélni a jogszabályokat és kapunk egy jól működő jogrendszert”, ez nem így történt. Hozzátette: ennek legfontosabb oka, hogy a két kulcselem, az erkölcsiség és az érvelés elhanyagolttá vált az elmúlt 20 évben. Álláspontja szerint színvonalas alkotmánykommentárt erkölcsi vízió nélkül nem lehet megalkotni, továbbá a magyar jogi kultúra túlzottan szöveg kötött. Mint mondta, szerinte a rendes bíróságoknak a döntéseik meghozatalakor a társadalmi elvárásokat is figyelembe kell venniük. Példaként hozta, hogy Amerikában egy nagyapját meggyilkoló unokát a bíró kizárt az örökségből, bár a jogszabályok mást jeleztek. Véleménye szerint szükség van arra, hogy rendszeresen szakmai visszajelzéseket kapjanak a bíróságok. Ezért üdvözli a jövőben negyedévenként megjelenő Jogesetek magyarázata kiadványt.

A rendezvény lezárasaként Hans Kaiser, a KAS magyarországi vezetője mondott köszönet az előadóknak és a megjelenteknek.