Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Gál Péter: Nem szabad megengedni,hogy állami és magán ellátó rendszer legyen

2019.07.14

Gál Péter: Nem szabad megengedni,hogy állami és magán ellátó rendszer legyen

 

 

Az IME 2019 június 19 én és 20án rendezte meg a A XIII. Országos Egészség-gazdaságtani Továbbképzés és a II. IME-MEMT Országos Egészségügyi Konferenciákat. A megbeszélt témák "Forrásteremtés az egészségügyben-makrogazdasági keretek és lehetőségek" Az eseményen kilenc   szekcióban (Egészségpolitika,  Finanszírozás és forrásteremtés I., Gyógyszeripar, Változtatásmenedzsment, Vezetőképzés, Népegészségügy, Egészség,Társadalom Regiszterek, Finanszírozás és forrásteremtés II., Technológiai értékelés fejlesztések,  41 előadás és egy kerekasztal hangzott el, az ebédet leszámítva  tizenhat és félórás időtartamban.

Dr Gál Péter a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) elnöke Az egészségügyi forrásteremtés kérdései az egészségpolitika szemszögéből című előadásában annak a véleményének adott hangot,hogy nem szabad megengedni, hogy párhuzamosan két ellátórendszer, egy magán és egy állami alakuljon ki, ahogy most ezt a folyamatok mutatják, mert a szegmentált egészségügyi rendszerekben nem csak a szegények, de a gazdagok is rosszul járnak.

Dr. Evetovits Tamás, a WHO barcelonai irodájának vezetője hozzáfűzte: a jómódú beteg is előbb-utóbb a közfinanszírozott ellátásba kerül vissza, és már csak ezért sem mindegy, hogy a rendszer milyen állapotban van. Senki ne akarja kivenni a pénzét a közellátásból, mondván, a magánellátásban vett igénybe szolgáltatást, mert aztán nem lesz hová mennie összetettebb betegségével.

A WHO folyamatosan vizsgálja 24 ország, ebből 14 EU-s ország egészségügyre fordított kiadásait, a magánkiadások alakulását. A legfrissebb eredmények még nem teljesek, de nem okozott meglepetést, hogy hazánk vezet azon a szomorú listán, amely szerint nálunk a legmagasabbak a betegterhek, vagyis a teljes egészségügyi kiadások közel egyharmadát a betegek állják, beleértve a gyógyszerkiadásokat, a magánellátás megfizetését. A betegek egy része nem is fordul orvoshoz, mert az például messze van a lakóhelyétől, vagy ha igen, akkor nem váltja ki a gyógyszerét, mert drágának tartja. Ha hozzá is férnek az ellátáshoz, akkor anyagi gondokat okoz számukra. Mint a tanulmányból kiderült, a magyar háztatások hat 6% elszegényítő mértékű egészségügyi kiadásai vannak, s közel 12 % szembesül katasztrofális mértékű kiadásokkal . Elsősorban a gyógyszerekre fordított lakossági kiadások állnak ezen adatok mögött. A közfinanszírozás növelése mellett a támogatáspolitika átalakítása, fejlesztése jelentheti a megoldást erre a rendszerszintű problémára.

A jól teljesitő európai országok gyakorlata sok tanulsággal szolgál hazánk számára– leginkább a gyógyszerekre költött összegek okozzák a helyzetet.

Innováció a szolgáltatói finanszírozásban címmel nemzetközi példákkal mutatta be dr. Dózsa Csaba, a Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar docense, hogy milyen innovációk születtek a finanszírozásban például az alapellátást, a rehabilitációt, a kötegelt elszámolást, a telemedicinát érintően. Mint hangsúlyozta, nincs hová hátrálni a közfinanszírozásban, s a 20-25 éve kialakított rendszer alaposan megérett a változásokra.

Pofesszor Kerpel. Fronius Sándor Új  gyógyszerkészítmények vizsgálatával  és alkalmazásával kapcsolatban gazdasági és etikai kihívások az egészségügyben című előadásában elmondta,hogy gyakran a betegek számára tulajdonságaik figyelembevételével egyedileg kell terápiás készítményeket  kell elkészíteni ezáltal az égbeszőkő gyógyszerárak és kezelések keletkeznek