UNIVERSIT Újság

Diplomáciai Lexikon

A nemzetközi kapcsolatok kézikönyve

A Kovács Lajos Péter által vezetett Éghajlat Kiadó által megjelent könyvek a magyar könyv piac jeles eseményei. Nem volt ez másként a Bába Iván szakmai főszerkesztő és Sáringer János adminisztratív főszerkesztő gondozásában megjelent Diplomácia Lexikonnál sem.

A kiadvány a külkapcsolatok és a diplomácia teljes spektrumát, ezért a kettős cím. Egyszerre lexikon és kézikönyv. 13 fejezetből áll, amelyek a következők:  Előszó, A lexikonban található szócikkek címszavai,  Diplomáciai kapcsolatok, Nemzetközi jog, nemzetközi szervezetek,Külügyi igazgatás, Konzuli igazgatás, , Európai Unió,  Biztonságpolitika, Nemzetközi gazdasági kapcsolatok, Kulturális diplomácia,  Nemzetközi sportkapcsolatok ,Protokoll,  Magyarország külügyminiszterei , Magyar diplomaták, Névjegy.
A fejezeti beosztás lexikonszerű, vagyis a szócikkek alfabetikus sorrendbe vannak rendezve (fejezetenként mintegy 100-120 szócikk, szócikkenként mintegy 1000 leütés). A könyv elején egy teljes címszólista segíti a tájékozódást a lexikonban. A szócikkek szerzői – mintegy ötven szerző – a különböző nemzetközi szakterületek jeles szakértői, köztük két volt külügy miniszter külügyi szakemberek, diplomaták, a külkapcsolatok elemzői, rangos tudósok, egyetemi oktatói. A lexikon teljes terjedelme mintegy 1,6 millió leütés, 722 oldal.

A következőkben az egyes fejezetekből háromra teszek észrevételt. A diplomáciai kapcsolatok fejezet a könyv legsikerültebb fejezet.  Alapos és átfogó példának említeném a tiszteletbeli konzul szócikket ami három oldalt tesz ki. A Magyarország külügyminiszterei szócikkben  a tudományos fokozatok és az életrajzok is hiányosak., ugyanez mondható a Magyar diplomaták fejezetre.

A Névjegyek fejezetbe nem világos ,hogy milyen kiválasztási szempont alapján lehetett bekerülni

Az előszóba választ kapunk kinek ajánlják a szerkesztők a könyvet.

"Ezt a könyvet haszonnal forgathatja bárki, aki a nemzetközi kapcsolatok és a diplomácia iránt érdeklődik. A legtöbb szócikk megértéséhez nincs szükség az átlagos középiskolai műveltségnél mélyebb tudásra. Másrészt bizonyára segítségére lesz azoknak a tanulóknak, egyetemi hallgatóknak, akik nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő tanulmányokat folytatnak, diplomáciai pályára készülnek, vagy a közigazgatás nemzetközi kapcsolataival akarnak foglalkozni. Harmadrészt kézikönyvként szolgálhat azoknak a közigazgatásban dolgozóknak is, akik ismereteiket, tudásukat mélyíteni, információikat pontosítani szeretné"

Külügyi témában ilyen átfogó könyv még nem jelent meg.

Szarvas István