Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Budapesti olimpia – Egy álom kockázatai

2018.07.09

Sport

Budapesti olimpia – Egy álom kockázatai

Fenti címmel rendezett közös konferenciát az MSZP Közgazdasági és a Sporttagozata szeptember 8-án, kedden. A hivatalos pályázati benyújtás szeptember 15-i határideje elé szervezett tanácskozáson előadást tartott a szocialista párt jelenlegi és korábbi elnöke, valamint számos szakmabeli. Meghívást kapott továbbá Borkai Zsolt MOB-elnök és Fürjes Balázs kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos, utóbbi meg is jelent a Villányi úti konferenciaközpont előadótermében.

Tóbiás József, az MSZP elnöke nyitóbeszédében azt mondta, az olimpia magasztos eszméjét nem szabad pártpolitikai célokra felhasználni. Úgy vélte, a játékoknak komoly társadalmi, gazdasági és politikai feltételei vannak, ám ma az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátórendszer is mindennapos krízist él át. Előbb ezeket a struktúrákat kellene rendezni, mert a sikernek nem csak az aranyérmekben kell benne lennie, hanem a játékok utóéletében is. Olyan Magyarországot kell építeni, amelyben lehet sikeres olimpiát rendezni. Ez nem a jelenlegi kormánnyal képzelhető el.

Török Ferenc olimpiai bajnok a játékok megrendezésének esélyeiről szólva arról beszélt, kockázatai vannak egy hazai rendezésű játékok lebonyolításának, miután ad hoc jelleggel került elő a 2002-ben készült pályázati háttéranyag leporolt változata. Európa és Ázsia eddig három-három alkalommal kapott olimpiát, Amerika viszont csupán egyszer, és ott van Afrika is, amely még egyáltalán nem rendezhetett.  Felhívta a figyelmet arra is, hogy a mai napig nem készült olyan kutatás, amely a lakossági támogatásról szólt volna.

Vértes András, a GKI elnöke leszögezte, hogy a sportsikerek minden ország nemzeti identitásának fontos részei. De ebből még nem következik, hogy hazánknak olimpiát kell rendeznie – jelentette ki. Ehhez először is nyilvános párbeszéd, és minimum a másság tisztelete kellene, ám pont ebben manapság egészen csehül állunk – jegyezte meg. Kellene sok-sok pénz, anyagi befektetés is, amelyeket be kellene integrálni a többi társadalmi fejlesztési elképzelésbe. Hazánk ugyanakkor az elmúlt 10-15 évben a régió leglanyhább növekedését mutatja, és a jelenlegi gazdasági mutatók sem azt mutatják, hogy a magyar gazdaság teljesítménye alkalmas lenne egy olimpia megrendezésére. 2020 után ráadásul alig lesz uniós forrás a közép magyar régióban, ezzel is számolni kell. Az olimpiánál ma elsődlegesebb, hogy az egészségügy, az oktatás és a közigazgatás működjön, és hogy ne az államból legyenek sikeresek kevesen, hanem a piacból sokan – hangoztatta.

Beleznay Éva építész-urbanista, Budapest volt főépítésze szerint nagyon fontos lenne Budapest számára az olimpia, viszont a jelenlegi koncepcióban sok városfejlesztési problémát lát. Mintavárosként említette Barcelonát és Londont: mivel mindkét helyen volt egy nagyon határozott vízió, és nem is maradt el a siker.  Míg a barcelonai egy belvárosi olimpia volt, a londoni egy külvárosi elhagyott terület felértékelésére épült, egy nagyon ambiciózus utóhasznosítási tervvel megtámasztva. Ezt hívják komplex városfejlesztésnek – összegezte. A ’64-es tokiói játékok során a japánok hiánypótlást végeztek, számos autópályát és metróvonalat építve. Habár ma már nem annyira a hiánypótlás, mint inkább az innováció jellemző, Budapest esetében még az alapinfrastruktúrán is bőven lenne mit fejleszteni, egy olimpia pedig előre hozhatná ezeket a beruházásokat. A fenntarthatóság követelménye szintén egyre erősebb, és bár a londoninál zöldebb játékokat nehéz lenne rendezni, jó lenne, ha Budapest is a föld, a levegő és a víz hármasa köré építené a koncepcióját – mondta.

Mesterházy Attila, a Sportegyesületek Országos Szövetségének jelenlegi, illetve az MSZP volt elnöke alapvetően támogatja a rendezést. Úgy véli, Magyarország alkalmas lehet a játékok rendezésére. Ugyanakkor jelezte, ma még nem tudni, hogy a kormány komolyan gondolja-e a pályázást, vagy ez ismét egy újabb „paravánprojekt”, egy szép nemzeti ügy, amely mögé el lehet dugni a közpénzek kitalicskázását. A kezdet nem túl bíztató, de legyünk optimisták – mondta. Mesterházy 13+1 kérdést, dilemmát ismertetett, amelyeket gondosan mérlegelve az MSZP-frakció végül nemmel szavazott a pályázatra. Mint kiderült, befolyásolta a frakció döntését a várhatóan megugró költségek mellett az is, hogy más, például egészségügyi és oktatási, valamint vidékfejlesztési projektek elől szívná el a fejlesztési forrásokat az olimpia.

Tibor Tamás, az OTSH volt elnöke úgy vélte, fel kell tenni a kérdést: mekkora nemzeti identitásképző ereje van az olimpiának a mindennapos drog- és doppingbotrányoknak, vagy éppen a nevetségességbe hajló honosítások tükrében? Miközben egyre messzebbre kerülünk az olimpiai alapértékektől, a sikerek csak részben fémjelzik egy adott ország testkultúrájának fejlettségét – jelentette ki. A medáliák csillogásának árnyékában szerinte ma elsősorban a rendszeresen sportoló felnőtt lakosság arányának növelésére, a tömegsportolási körülmények javításán, a diák- és szabadidősport népszerűsítésén, a szegény gyerekek sportolási lehetőségeinek támogatási feltételeinek biztosításán ne adj’ Isten a mindennapos testnevelés körülményeinek megteremtésén kellene fáradoznia az aktuális kurzusnak.

Köpf Károly, a Magyar Edzők Társaságának főtitkára Elég erős-e a magyar sport az olimpia rendezéséhez? című előadása elsősorban a sportdiplomáciai és a sportszakmai háttér kérdéskörére épült. Mindkettő terén óriási hiányosságaink vannak – jelentette ki. Korábban ez nem így volt, egészen a közelmúltig elismert magyar sportvezetők voltak jelen a nemzetközi sportdiplomáciában a tornától a víváson át egészen a röplabdáig. Ma összesen 4-5 ilyen ember van: Aján Tamás, Gyárfás Tamás, Vaskuti István, Kamuti Jenő és Schmitt Pál… Emellett jelenleg összesen két alkalmas sportlétesítménnyel rendelkezünk: a Groupama, illetve a Papp László Sportarénával. Bárki, aki járt már olimpián, pontosan tudja, hogy ez irtó kevés két hét alatt kvázi 28 világbajnokság lebonyolításához – hangoztatta.