Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

"Három államtitkár tartott előadást "A gyógyuló egészségügy konferencián"

2018.01.04

"Három államtitkár tartott előadást  "A gyógyuló egészségügy konferencián"

 Csökkent az Európai Unió és Magyarország lakosainak várható élettartama közötti különbség, de más pozitív mutatók és kedvező trendek is láthatók tudtuk 2017  december 8-án Budapesten rendezett Egészségüggyel foglalkozó Nézőpont Intézet által szervezett konferencián.

 Rétvári Bence azt mondta: európai összehasonlításban a magyar gyerekek mozognak a legtöbbet, és 200 ezerrel kevesebb felnőtt dohányzik, mint fél évtizede. 

Az államtitkár fontos lépésként említette a közétkeztetés átalakítását, a köznyelvben chipsadóként ismert népegészségügyi termékadó bevezetését, az iskolai büfék szabályozását és az egészségfejlesztési irodák hálózatának kiépítését.  Kiemelte a szűrővizsgálatok rendszerének kiterjesztését és a Nemzeti Egészségmegőrző Intézet megteremtését is, hangsúlyozva: a betegek kezelése mellett fontos, hogy az egészségmegőrzés rendszere megfelelően működjön.

A tanácskozáson Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos arról beszélt: az előttünk álló évtized legnagyobb beruházása a digitalizációhoz kapcsolódik, hiszen mára jól látható, hogy Európa azért maradt le Észak-Amerika és Ázsia mögött, mert náluk gyengében teljesített a digitalizáció terén.

A digitalizáltság napjainkban a világgazdaság versenyképességet leginkább befolyásoló tényezőinak egyike, hangsúlyozta, hozzátéve, hogy Magyarországon a szektor szereplői elismerték a cselekvés szükségességét és gyakorlati lépéseket tettek.

Deutsch Tamás szerint a digitalizáció terén a világ körülbelül kilencven országával vagyunk azonos szinten, így nem hátrány ledolgozásával kell kezdenünk, megtoldva ezt azzal, hogy a kormányzat az egészségügy fejlesztés alappillérének tekinti a digitális fejlesztések szerves rendszerbe építését.

Szavai szerint a kormányzat célja az, hogy Magyarország a kontinens tíz legerősebb állama közé lépjen a digitalizáció terén; ennek elemekét említette az infrastruktúra megteremtését, a digitális átállás végig vitelét, a digitális készségek elterjesztését és az e-közigazgatás kialakítását.

Deutsch Tamás kiemelte: a készülő egészségipar-fejlesztési stratégia célja az lesz, hogy minél többen, minél nagyobb számú és színvonalas szolgáltatást érhessenek el, és ez egyszerre segítse a gyógyítást, gyógyulást és az egészségtudatosságot.

Rétvári Bence azt mondta: európai összehasonlításban a magyar gyerekek mozognak a legtöbbet, és 200 ezerrel kevesebb felnőtt dohányzik, mint fél évtizede. 

Az államtitkár fontos lépésként említette a közétkeztetés átalakítását, a köznyelvben chipsadóként ismert népegészségügyi termékadó bevezetését, az iskolai büfék szabályozását és az egészségfejlesztési irodák hálózatának kiépítését.  Kiemelte a szűrővizsgálatok rendszerének kiterjesztését és a Nemzeti Egészségmegőrző Intézet megteremtését is, hangsúlyozva: a betegek kezelése mellett fontos, hogy az egészségmegőrzés rendszere megfelelően működjön

Ónodi-Szűcs Zoltán a Nézőpont Intézet Gyógyuló egészségügy 2017 című konferenciáján tartott előadásában az eredmények között említette a növekvő ágazati béreket, azt, hogy csökkentek a várólisták és csökkent azon orvosok száma, akik külföldön vállalnak munkát.

Ismertetése szerint csökkent a kórházak adóssága is, míg 2014-ben az intézmények havi adósságrátája 4,5 milliárd forint volt, addig 2015 tavasza és 2016 ősze között ez 2,6 milliárd forintra csökkent.

Az ágazati alapbéremelést említve Ónodi-Szűcs Zoltán azt mondta, egy orvos alapbére 2019-re megduplázódik, jövőre átlagosan bruttó 800 ezer forint lesz egy orvos bére.

Az államtitkár az alapellátást említve úgy fogalmazott, hogy ebben a szegmensben csak pénzügyi szempontból volt érzékelhető javulás, funkcionalitásában kevés eredmény született, azonban - mint mondta - az alapellátás mindenképpen az elmúlt évek nyertese.

A közép-magyarországi régió egészségügyi ellátásának megújításáért készült Egészséges Budapest Programról szólva azt mondta, az intézményhálózat fejlesztésére az elkövetkező években 700 milliárd forint jut majd. Jelezte ugyanakkor, valószínűleg ennél többet fognak költeni a változó szakmai elvek miatt.

Az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térről azt mondta, annak novemberi bevezetése sikertörténet, és a rendszer azóta is jól működik. 

A magán- és az állami egészségügyi ellátás kapcsolatáról szólva az államtitkár kifejtette, fontos, hogy a két ellátási formát úgy lehessen működtetni, hogy ne legyenek "szürke zónák".

Vartus Gergely, az e-health koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos elmondta, az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térhez (EESZT) csatlakozásra kötelezett nagyságrendileg tízezer intézmény közül 6500 már napi szinten használja a felhőt.

A fennmaradó intézmények is a csatlakozás valamilyen fázisában vannak - tette hozzá -, és úgy vélte, az év végével megtörténik valamennyi intézmény csatlakozása az EESZT-hez. Kiemelte, a novembertől élesben működő rendszerben napi szinten 700 ezer e-recept képződik, azonban a receptek java részét még a gyógyszerészek viszik fel a felhőbe. Mint mondta, a cél az, hogy a receptek már a felírás helyén (rendelő, kórház) felkerüljenek az EESZT-be.

Vartus Gergely beszámolt arról is, hogy az EESZT bevezetéséhez több mint száz egészségügyi rendszerszállítóval kellett összedolgozni. A rendszerhez történő csatlakozás "gyermekbetegségei", a csatlakozás esetleges nehézségei a rendszerszállítók eltérő felkészültségéből és hozzáállásából adódott - jegyezte meg.

A miniszteri biztos úgy vélte, hat hónapos folyamatos működés után lehet majd biztosan kijelenteni, hogy a rendszer működik, és jövő év végére el kellene eljutni odáig, hogy az EESZT használata olyan természetes lesz, mint a villanyt felkapcsolni a rendelőben.

Az EESZT fejlesztésére további 23 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre. 

Cserháti Péter, az új budapesti kórházfejlesztés előkészítéséért felelős miniszteri biztos előadásában egyebek között kiemelte, az Egészséges Budapest Programon (EBP) belül a tíz sürgősségi társkórház tervezett fejlesztési költsége 184,7 milliárd forint.

A fejlesztésekről a szakmai egyeztetések folyamatosak, és nagyságrendileg az EBP-re tervezett 700 milliárd forintból 150 milliárd forintról már döntés született. 

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője előadásában azt mondta, a gyógyszerpiac és gyógyszergyártás árbevétele 2000 óta 3,5-szeresére nőtt, a gyógyszeripar árbevétele 2016-ban 944 milliárd forint volt.

Úgy fogalmazott, hogy a gyógyszeripar nem válság érzékeny ágazat, amit megszenvedett, az a válság kezelése volt.

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke arról beszélt, hogy a patikák készletértéke tavaly év végén 42 milliárd forint volt, a patikák adózott eredménye tavaly 28 milliárd forint volt, ez a 2015-ös adathoz képest négymilliárd pluszt jelent.

 Láng György professzor elmondta a Semmelweis Egyetem  saját magánklinikát hozhat létre hozzátette,hogy stratégiai projekteket dolgoztak ki, egyebek mellett arra reagálva, hogy az utóbbi időben mind több befektető jelenik meg a fizetős egészségügyben.

Lantos Gabriella , a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatója elmondta,hogy sok 50-60 éves orvos  magánellátásba dolgozik. A betegek 500 ezer forintig” gond nélkül” vásárolnak szolgáltatásokat.

Szarvas István